5. Hulladékgyűjtő és –szállító eszközök, berendezések és működtetésük jellemzése
Hulladékgyűjtő edényzetek:
A szilárd települési hulladék mennyisége és a gyűjtőterület jellege (beépítettség, laksűrűség stb.) szerint különböző térfogatú típus-edényzetet alkalmaznak:
· kistartályok (35, 50, 60 l űrtartalommal),
· középtartályok (80, 110, 120, 240, 360 l űrtartalommal),
· kiskonténerek (660, 770, 1100 l űrtartalommal),
· konténerek (1,1 m3 feletti űrtartalommal).
A kiskonténerek és a konténerek guruló, üríthető és csererendszerben egyaránt használatosak.
Szerkezeti és formai kialakításuk szempontjai a következők:
· időálló, tömör, nedvességet fel nem szívó, sima felületű, mechanikai igénybevételekkel szemben és vegyi hatásoknak ellenálló, tűzbiztos anyagból készüljenek,
· jól záródó, könnyen mozgatható fedelük legyen,
· könnyen és gyorsan üríthetők legyenek,
· könnyen kezelhetők és tisztántarthatók legyenek, csekély önsúllyal rendelkezzenek,
· beürítő-, ill. csererendszer esetén az emelőszerkezethez illeszkedve készüljenek.
Néhány középtartály és kiskonténer tipikus kialakítását és méreteit illusztrálja a ábra. A konténerek változatos kivitelben, zárt és nyitott megoldásokkal egyaránt forgalmazottak, 4–5 m3 űrtartalomtól több tíz m3-es befogadóképességig. A méreteknek kizárólag a szállítójármű felépítményi kialakítása és teherbírása szab határt.
A gazdaságosabb szállítás érdekében terjedtek el az ún. öntömörítős konténerek, amelyeknél a megerősített szerkezeti kialakítású konténerbe hidraulikus tömörítőegységet építenek, amely a laza hulladékot a konténerbe tömöríti. (a szokásos tömörítési arány 1:5–1:8 közötti, a gyűjtött hulladékféleségek függvényében).
Hasonló célt szolgálnak a nagy mennyiségben keletkező szilárd hulladék gyűjtésére az ún. telepített tömörítő berendezések is, amelyeket főként ipari és szolgáltató létesítményekben, bevásárló központokban, áruházakban előnyös telepíteni. Ezeknél a hidraulikus tömörítőegység fixen telepített és a gyűjtőkonténereket cserélik, majd elszállítják. Ezeknél a berendezéseknél használják a nagyméretű, több 10 m3 kapacitású zárt konténereket, amelyeknél az elérhető tömörítési arány hasonló az öntömörítős konténerekéhez.
Sajátos gyűjtőeszközöket igényel a veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása. Itt alapkövetelmény a különböző veszélyes hulladékféleségek elkülönített, szelektív gyűjtése. Ennek oka, hogy ezek az anyagok egymással reakcióba léphetnek, ami környezetbiztonsági, tűzbiztonsági és munkavédelmi szempontból káros hatásokat – hőfejlődés, gyulladás, robbanás, gázképződés, heves kémiai reakció – eredményez. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, tárolására szolgáló eszközök kialakítására vonatkozó követelményeket az ADR: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, valamint a RID: Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat rögzítik.
Átmeneti hulladéktárolók: a tulajdonképpeni hulladékgyűjtés a lakásban használt edényzetben történő összegyűjtéssel kezdődik, majd a lakóházon belüli szállítással és az elszállításig a hulladék átmeneti tárolásával fejeződik be. A tárolóhelyiségek épületeken belül, a tárolóterek kívül telepítettek. A tárolóterek lehetnek nyitott rendszerűek, illetve zárt, ún. tároló szekrények. A tárolófülke épületen kívül is elhelyezhető, a szállítójárművel megközelíthető ponttól max. 10 m távolságban.
Hulladékszállító eszközök:
A szállítási igények növekedése, valamint az igények kielégítése olyan szállítóberendezések kifejlesztésére adott ösztönzést, amelyek jobban megfelelnek a hulladék jellegének, halmazállapotának és egyéb tulajdonságainak (pl. térfogati változásának). Ennek eredményeképpen ma a legegyszerűbb tehergépjárműtől a korszerű, bonyolult, nagy értékű célgépekig, berendezésekig sokfajta szállítójármű van fogalomban.
A felhasználás szempontjából megkülönböztetünk:
· elhatárolt területen, üzemen, intézményen belüli hulladékszállító berendezéseket (ezek általában egyszerű, vagy speciális szállítókocsik, mozgatható állványok, átürítóberendezések),
· távolsági hulladékszállító berendezések (jelentőségük az előzőknél jóval nagyobb, a következőkben ezek főbb csoportjait ismertetjük).
A szilárd hulladékot szállító célgépek iránti fontosabb követelmények:
· zárt tartálya vagy felépítménye legyen, amelyben hulladéktömörítő és -továbbító szerkezet is van, ezáltal a gyűjtőtér megfelelően kihasználható, így a szállítás gazdaságos;
· a könnyű, gyors, zaj-és pormentes rakodást és ürítést erre alkalmas szerkezetek tegyék lehetővé;
· az igényeknek megfelelő méretű tartálya legyen, amely azonban a közúti forgalmat nem zavarja;
· alépítménye jó manőverező képességű, indító-és fékezőberendezése üzembiztos legyen;
· tartós, üzembiztos kivitel, amely megfelel a terepviszonyoknak, a forgalmi és közlekedésbiztonsági előírásoknak.
Konténeres szállítás:
A konténeres szállításnál a konténer a tulajdonképpeni gyűjtőedény és a szállítóeszköz rakodótere is egyben. Speciális emelőszerkezettel ellátott jármű végzi a különböző térfogatú konténereknek a jármű alvázára emelését, majd billentéses ürítését, az alapjármű motorjával mellékhajtóművön keresztül hidraulikus rendszer segítségével.
Az emelőberendezések típusa szerinti változatok:
· emelőkaros konténerszállító (a klasszikus cseretartályos megoldás); talajszintről emel a hátsó futómű mögött beépített keresztirányú tengelyen elforduló kettős emelőkarral;
· emelőhorgos konténerszállító: a teleszkópos, horgos emelőkar a konténert a jármű segédalvázának keretére húzza a csúszótalpakkal vagy a vezetőgörgőkkel (hosszabb konténereknél gyakorta alkalmazott megoldás);
· billenőrámpás-csörlős konténerszállító (az ún. multilift-rendszer célgépe): a konténert ferde, mozgatható rámpán csörlőzéssel emeli a járműre.
A célgépek munkavégzése során felmerülő fontosabb szempontok:
· a konténertároló hely jó megközelíthetősége,
· a tartályok felvételéhez és a cseretartály elhelyezéséhez elegendő tér kialakítása,
· kis emelési magasság.
A hagyományos konténerszállító járművek két alaptípusa ismert, a hátulemelős és az oldalemelős típus. A végzendő feladat jellege határozza meg, hogy melyiket válasszák.
A konténerszállító célgépek alkalmazhatósága:
· intézményekben, üzemekben és közterületen is jól használható,
· a pormentes gyűjtéssel kombináltan is alkalmazható a településeken,
· építési hulladékra a nyitott kivitelek előnyösek,
· veszélyes hulladék esetén a speciális változatokat szükséges alkalmazni,
· mindenütt alkalmazható, ahol van idő a gyűjtés során a hulladék készletezésére, ugyanakkor fontos az izoláció és megoldható a ráhordás.
A félpormentes szállítás járművei általában billenőplatós tehergépkocsi alvázára épített 4–5 m3-es térfogatú, zárt tartállyal felszereltek, amelybe a hulladék az oldalnyílásokon át kézi erővel tölthető. Az ürítést billentéssel végzik, a hátsó zárófal megnyitása után. Korszerűbbek a hidraulikus tömörítőlappal felszerelt tartályok, amelyben bizonyos mértékű tömörítés biztosítható és ez egyben segíti az ürítést is. A félpormentes szállítás során olyan aránylag olcsó, egyszerű kivitelű járműveket vezettek be, ahol a be-és kiürítéskor ugyan van porképződés, de a szállítást zárt tartályban végzik. Nem korszerű, azonban szabványos gyűjtőedényzettel (35 és 50 l-es) vagy anélkül is jól használható korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező kistelepüléseken. Alkalmazzák még az utcai hulladékgyűjtő kosarak tartalmának begyűjtésére is.
Zártrendszerű pormentes szállítás járművei:
A zártrendszerű pormentes szállítás járművei közé a szervezett hulladékszállítás fejlettebb – a környezetvédelmi követelményeknek jobban megfelelő – célgépei tartoznak. A települési hulladék keletkezési helyein a szabványosított tartályokban gyűjtött hulladékot menetrendszerűen, zárt rendszerben, speciális gyűjtőszerkezettel szedik össze és zártan szállítják el. Munkavégzése teljesen pormentes. Felépítménye alapján két fő típus terjedt el: a forgódobos és a zárt dobozszerű tömörítős célgépek.
A forgódobos megoldású járműnél a hulladék a jármű hossztengelyében lévő, elöl zárt hengeres tartályba kerül, a henger hátsó részét lezáró (ehhez illeszkedő), speciális edénybeürítő szerkezetet tartalmazó fedélen keresztül. A forgódobban csigamenet hordja be az elülső zárt rész felé a hulladékot, amely a dobban görögve-forogva zúzódik, keveredik. Az újabb berendezésekben a dob tárolórésze hengeres, beürítőrészein kúpos csatlakozó elemmel, ahol ferde törőbordák is vannak, amelyek aprítják a hulladékot. Néhány típusnál a tartály hátsó fogadórészét a szélén spirálisan kialakított erős vezetőélű zárólemez határolja, amely a forgáskor odaemelkedő hulladékot erősen megtörve kényszeríti a tartály belseje felé. A forgódobot hidraulikus hajtómű működteti. Az ürítés a hátsó ajtó nyitásakor és a dob forgásirányának megváltoztatásával megy végbe. A célgépek tömörítő hatása 1:3–1:5 arányú. A hátsó ajtóra szerelt beürítőszerkezet sokoldalúan változtatható kiegészítőkkel, szinte minden ismert edényzettípusra alkalmas.
A zárt, dobozszerű felépítményű tömörítős célgépek hátsó részén egy felfelé nyíló keretszerkezetben van a beürítőrész, a hulladékot fogadó és a gyűjtő, ill. tároló és a hulladékot a tartályba továbbító szerkezeti egység. Ezeket a gépeket gyakran laptömörítésűnek nevezik, mivel a négyszög keresztmetszetű, hasáb alakú térben hidraulikus mozgatású tolólapok között tömörít. A gyűjtővályúból csúszólap és préselőlap segítségével kerül a hulladék a tulajdonképpeni gyűjtőtartályba, zúzva, préselve. Ez a hatás darabos hulladékoknál különösen nagyjelentőségű. A hátsó falra itt is, különböző gyűjtőedényekre alkalmas kombinált beürítőszerkezet építhető. A hátsó fedélkeret felemelésével és a hidraulikus működtetésű tolólap kitolásával a gyűjtőjármű üríthető. A kitolólap a gyűjtési fázisban a hátsó fedélrésztől nyomódik a jármű eleje felé, a bepréselt hulladék tolóerejének megfelelően bizonyos ellenállást kifejtve. Így elérhető az optimális tömörítőhatás. Darabos hulladékoknál a préselőlap széle a vályúban lévő hulladékkal szembefordítható és ütköztethető, majd a csúszólap le-föl mozgatásával aprítható. Az elérhető tömörítési arány 1:3 – 1:5 közötti. A forgódobos gépekhez képest alacsonyabb zajszinttel dolgoznak és kisebb karbantartási igényűek. Ezek a korszerű célgépek már sokféle követelményeknek megfelelő, bonyolult funkciókat összehangoló elektrohidraulikus vezérléssel működnek.
Zsákos gyűjtés-szállítás:
A zsákos gyűjtés-szállítás egyszerű elemekből áll, éppen ez a legfőbb előnye. A zsákok anyaga lehet papír vagy műanyag. Közterületeken gyakran egyszerű fém-vagy műanyagállványra szerelve használatosak. A szállításhoz bármely típusú nyitott tehergépjármű, félpormentes, ill. pormentes célgép megfelel. A laptömörítéses berendezés használata esetén a gyűjtőedény ürítő szerkezeteket gyakran leszerelik a rakodás megkönnyítése érdekében. A tolólapos tömörítésű célgépek használata a zsákos gyűjtéshez előnyösebb, mint a dobtömörítéses.
Pneumatikus gyűjtés-szállítás:
A pneumatikus gyűjtés-szállítás a települési szilárd hulladék gyűjtése és mozgatása zárt csővezetékben áramló levegővel. A technikának több évtizedes múltja van, a világ számos országában alkalmazzák, főleg ott, ahol kevés a munkaerő és a nagy beruházási költségek finanszírozhatók. A gyűjtést és a szállítást egy egységbe foglaló rendszer gyakorlatilag teljesen zárt és automatikus szállítási módot valósít meg, többnyire földfelszín alá telepített vezetékhálózattal. A berendezés tulajdonképpen ledobóaknákból, aknaszelepekből, levegőszelepekből, hulladékszállító csövekből, hulladék-leválasztóból, gyűjtő-tároló térből, porszűrőből áll. A tárolóból a hulladék telepített tömörítőbe és/vagy szállítókonténerbe vagy közvetlenül égetőberendezésbe kerül.
Előnyei:
· a zárt rendszer miatt a környezeti terhelés elmarad,
· a hulladék gyűjtése és eltávolítása teljesen független a közúti forgalomtól, bármely napszakban működtethető, munkaigénye minimális,
· sokoldalúan felhasználható egyéb szállítási feladatok megoldására és (pl. szennyes ruha eltávolítására, takarítási célokra).
Hátrányai:
· létesítése nagy beruházási költséget igényel, ezért alkalmazási területe korlátozott,
· darabos hulladék esetén aprítóberendezést kell alkalmazni.
Előnyei ellenére régi építésű városrészekben, ill. településeken nem használják még a fejlett ipari országokban sem. Új települések kialakításakor azonban gazdaságosan kiépíthető és működtethető.
Vízöblítéses gyűjtés-szállítás:
A vízöblítéses gyűjtés-szállítás szintén egységbe foglalja a gyűjtést és a hulladék mozgatását. Lényegében az előaprított hulladékot közvetlenül a csatornahálózatba vezetik és vízárammal távolítják el hagyományos módon. Alapfeltétele egy hatékony és jól működő csatornahálózat és szennyvíztisztító rendszer. Használata a gyakorlatban nem széleskörű, beruházási költségei jelentősek.
Átrakóállomás:
A kétütemű gyűjtési-szállítási rendszer sajátos eleme a hulladék átrakóállomáson történő átrakása nagytávolságú gazdaságos szállítást biztosító nagykonténerekbe. Az átrakás tömörítetlen vagy tömörített módon történhet.
Az első esetben a hulladékgyűjtő célgépből, berendezésből, szintkülönbséges rámpáról surrantón keresztül üríti a hulladékot a nagy kapacitású szállítóeszközbe. A második esetben a hulladék egy telepített tömörítőberendezésbe kerül és 1:8 – 1:10 arányú tömörítés után szállítják el a megtelt konténert. Az átrakás lehet közvetlen (egyik szállítóeszközből a másikba) és közvetett (ürítés tárolóba, majd innen rakodás a szállítójárműbe).
Az átrakóállomás eszközei az előbbiek alapján összefoglalva két nagy csoportra bonthatók:
· az átrakóállomás berendezéseire (épület, rámpa, átrakást, ill. a rakodást segítő gépészeti berendezések, lokális irányítókészülékek stb.),
· a hulladék továbbszállítását ellátó járművekre (közúti, vasúti járművek, nyerges vontatók, konténerszállítók).
Az átrakóállomásokon a helyi viszonyok, az átrakással szembeni különös követelmények és a finanszírozási források figyelembe vételével alakítják ki az építészeti és a műszaki megoldásokat. Az átrakóállomások – és így a kétütemű hulladékszállítás – jelentősége nő a regionális kezelő rendszerek kiépítésével, az azokhoz kapcsolódó gazdaságosabb nagytávolságú szállítás működtetésével.
Veszélyes hulladék szállítása:
A veszélyes hulladékok (anyagok) szállítására a gyűjtéssel kapcsolatosan ismertetett nemzetközi szabályozások (ADR, RID) írnak elő szigorú követelményeket. A szabályzatok hatálya – az időközi módosítások értelmében – a veszélyes hulladékok szállítására is kiterjed. A veszélyes hulladékok szállításához használt járművekre vonatkozó biztonsági előírásokat az ADR tartalmazza. Minden szállítóegységet meghatározott felszerelésekkel kell ellátni, illetve az ADR által rögzített különleges intézkedésekkel biztosítani a megkövetelt környezetbiztonságot.
A szállítás történhet ömlesztett állapotban, vagy göngyölegbe csomagoltan, de mindenkor anyagfajtánként szétválogatott állapotban.
A folyékony veszélyes hulladékok szállítására különböző tartályos járműveket alkalmaznak.
A tartályokat főként ötvözött acélból, alumíniumból vagy üvegszállal erősített műanyagból gyártják. A tartály szerkezeti felszerelései a külső és belső erősítő, a védőés rögzítőszerkezetek, valamint a válaszfalak és a hullámtörő lemezek. A tartály üzemi felszerelései a töltő-és ürítőberendezések zárószerkezetek, szelepek, csővezetékek, szivattyúk, mérőrendszerek, fűtő, hűtő, ill. hővédő biztonsági berendezések. Általában a tartály tetején van a felső töltőnyílás, a feltöltöttséget jelző armatúra, a légzőszelep (lángzáró) és a zárt rendszerű töltéshez a gázelvezető szerelvény. A tartály legmélyebb pontján van egy fenékszelep, amely a teljes kiürítést teszi lehetővé. A töltés fent, alul, ill. zárt rendszerben történhet. Az ürítés rendszerint alul történik, kettős zárszerkezeten keresztül.
